Bőrgyógyászati magánrendelésünkön a szénanátha kezelésére is van lehetőség!
Az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atka, penészspórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.
A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció. Így azok az allergének, melyek levegő által terjednek (mint például a pollen vagy az atkák) a légutak és a szem szaruhártyájának a gyulladását okozzák. Ilyen a szénanátha (allergiás rinithis), mely az orrnyálkahártya megvastagodását, orrváladékozást, tüsszentést, a szem irritációját, könnyezést okoz.
A szezonális szénanáthában a legismertebb tünetegyüttest (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás) gyakran kísérik szemtünetek, viszketés, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, szem környéki ödéma formájában. Gyakori a szénanátha társulása más allergiás kórképekkel, leggyakrabban asthmával, atopiás bőrtünetekkel. Olykor fáradtság, fejfájás, a koncentrálóképesség csökkenése kíséri a tüneteket.
A szénanáthának két fajtáját különböztetik meg: a szezonális allergiás rhinitist, amelynél a tünetek időtartama rövidebb egy hónapnál, és a nem szezonális, ún. perzisztáló (állandó) rhinitiszt, amelynél a tünetek egy hónapnál tovább is fennállnak. Ismert az egész évben fennálló tünetekkel járó ún. perenniális allergiás rhinitis is, amit atka, illetve toll vagy állati szőr allergia okoz.
A szénanátha gyakorisága Európában 5-20 százalék közötti, melynek gyakorisága jelentősen növekszik. Az allergiás rhinitis általában iskolás- vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, de napjainkban egyre gyakrabban látjuk a típusos tünetek megjelenését óvodás, vagy akár kisdedkorban is.
A szénanáthát a jellegzetes tünetek alapján könnyű felismerni. Nagyon fontos a kiváltó ok azonosítása: ebben egyrészt a beteg kikérdezése, a szénanátha szezonalitása, családi előfordulás, egyéb allergia (gyógyszer, étel stb.) megléte, háziállat a lakásban, illetve foglalkozáshoz kapcsolódó környezet hatások (poros munkahely, stb.).
Vérvétellel ki lehet mutatni a tüneteket okozó allergéneket, de szükség esetén allergiapróbát kell végezni az allergén / allergének meghatározásához. Ennek során kis mennyiségű allergénnel vagy allergén-kivonattal hozzuk kontaktusba a szervezetet, általában a bőrt. Érzékeny egyéneknél meghatározott időn belül helyi reakció jelentkezik.
A szénanátha kezelése
A kezelésnél nagyon fontos az allergének és irritáló anyagok elkerülése, antihisztamin allergia gyógyszer szedése. Fokozott panaszok esetén helyi hatású szteroidos kezelés javasolható az orrba és szembe.
Súlyos esetben mérlegelendő az immunterápia, az ún. hiposzenzibilizáció alkalmazása is, melynek célja a túlérzékenység enyhítése.
Fontos a pollen és az egyéb, lakáson kívüli allergénforrás mértékének csökkentése. A betegnek figyelnie kell a pollenjelentéseket, a számára veszélyes pollen időszakában a lehető legkevesebbet tartózkodjon a szabadban, ne menjen gyomos, erősen pollen-szennyezett helyre, mossa gyakrabban a haját, kezét, arcát, viseljen napszemüveget.
Magas pollenszám esetén tanácsos csukott ablakok mögött, zárt térben tartózkodni, és légkondicionálót használni. Amennyiben lehetséges, az allergiás szezonra tervezze a beteg a szabadságát és lehetőleg töltse azt tengerparton vagy hegyi levegőn. Természetesen a pollenallergiától szenvedő is helyesen teszi, ha a házi poratka és a penészgomba-forrásokat igyekszik a lakásában a lehető legteljesebben felszámolni.